Katolikus Egyházközösség

Az egykázközösség saját honlapja: http://szentborbala.posterous.com/

"Bodajki Katolikus Plébánia hivatal - Bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely" https://www.bodajkikegyhely.hu/

Sárkeresztes - Szent Borbála Kápolna a Magyaralmás fíliája a Bodajki plébániához tartozik.

A kápolna címe: 8051 Sárkeresztes, Géza u. 13.

Liturgikus rend: minden vasárnap 8 óra

Sárkeresztesen szolgáló atyák:

Mórocz Tamás - plébános, kanonok c. apát, h. esperes

Oravecki Attila - helyettes plébános

Hortyi Gábor - kisegítő lelkész

Szendrei Mihály - diakónus

 

Kapcsolat:

Bodajki Római Katolikus Plébánia Hivatal - Bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

telefon: 22/410-039, 0630/102-9704

 

Munkatársak személyes elérhetőségei:

Plébános: Mórocz Tamás 0620/392-9128

Helyettes plébános: Oravecki Attila 0630/984-4618

Kisegítő lelkész: Hortyi Gábor 0670/363-5145

Nyugalmazott h. plébános: Horváth József

Állandó diakónus: Szendrei Mihály 0630/ 268-3157

Irodavezető: Beck Sára 0630/102-9704

Sekrestyés: Füziné Boda Ágnes 0630/ 737-2072

 

Internetes elérhetőség:

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Hivatali idő személyes ügyintézésre: (munkanapokon)

Hétfő:                      14.00 - 17.00

Kedd:                       ZÁRVA

Szerda:                      8.30 - 11.30

                               14.00 - 17.00

Csütörtök:                ZÁRVA

Péntek:                     8.30 - 11.30

Szombat - Vasárnap: ZÁRVA

Kegyhelyünk az év minden napján reggel 8.30-től 19.00 óráig tart nyitva.

Hivatali időn kívül, csak előzetes bejelentkezéssel tudunk hivatali ügyeket intézni! Súlyos beteg ellátása bármikor kérhető a fenti elérhetőségeken!

 

A község katolikus temetője már a XIX. században működött, erről árulkodnak az 1800-as évekből származó sírkövek. Tudjuk, hogy a református vallású faluban a Károlyi grófok birtokain dolgozó napszámosok és zsellércsaládok képezték a katolikus kisebbséget és templomuk nem lévén, magyaralmásra jártak szentmisére. A grófi család valamikor 1938 táján adományozott egy uradalmi épületet a falu szélén, melyben a Magyaralmásról kijáró plébános és káplán a gyermekeknek hittanórát tartott, és vasárnaponként szentmisét mutatott be.

Az épület átalakítva ma is megvan, egyik magánház melléképületeként funkcionál. A háború után ideiglenesen iskolaként is működött. Az iskolák államosítása után természetesen a szentmiséket betiltották.

A ma Sárkeresztesen élő idősebb generáció emlékezete szerint a hittantanítás még 1960 táján is ebben az épületben folyt.

A magyaralmási plébánosok többször tettek kísérletet az épület visszaszerzésére, sikertelenül. Ez egyébként is lehetetlenné vált, mert a község, parcellázás során egy utcai telekhez csatolta és eladta.

Valószínű, hogy 1950 és 1970 között Sárkeresztesen katolikus élet nem volt, a vallásos lakosok Székesfehérvárra vagy Magyaralmásra jártak templomba. Az egyházi szolgáltatásokat a magyaralmási plébános végezte. Később magánházakban jöttek össze imaórákra, egyes emlékezők szerint még szentmisék is voltak.

1982-ben Rombai Ferenc plébános merész vállalkozásba kezdett. Miután sem az Egyházügyi Hivataltól, sem a hivatalos állami és helyi szervektől nem kapott engedélyt Sárkeresztesen katolikus templom építésére, elhatározta, hogy illegálisan épít egy kápolnát. Ez nagyon bátor és nagyon veszélyes vállalkozás volt, abban az időben ilyenért súlyos börtönbüntetés járt. Pénzes Ferenc és Soós Ferenc sárkeresztesi lakosok segítségével és tanúskodásával telket vásárolt az újtelepen Molnár Dezső isztiméri plébános nevére. Családi ház építési tervet készíttetett, és a sárkeresztesi és magyaralmási hívek segítségével hozzáfogott az építkezéshez.

A jó Isten segítsége is kellett ahhoz, hogy a kivitelezési munkák során semmilyen hivatalos személy nem ellenőrizte, hiszen egy futólagos szemlén is kiderült volna, hogy a családi ház belső tere nem a tervek szerint épül. Az építkezés anyagi terheit adományokból fedezték, de Molnár Dezső és főképpen Rombai Ferenc atyák saját vagyonukat fektették bele és áldozták fel.

A kápolna elkészült, Rombai atya a hivatalos lakhatási engedély és egyházi felszentelés nélkül megkezdte azt épületben a hitoktatást, majd megszervezte az egyházközség működését.

A sárkeresztesi hívek először szedett-vedett bútorokkal rendezték be a kápolnát, szentképeket, kegytárgyakat adományoztak. Kokas Józsefné vezetésével ruhákat, gyönyörű oltárterítőket varrtak, hímeztek. A liturgikus ruhákat és a templomi felszereléseket szomszéd templomok, főként a magyaralmási plébánia és hívei ajándékként adták össze.

A kápolna működésének fő szervezője, az egyházközség első elnöke Maksa László volt, aki családjával a munkák oroszlánrészét végezte, és adományaival támogatta.

1985-től a kápolnában már rendszeresen voltak szentmisék. Közben folyamatosan készültek - adományként felajánlott társadalmi munkával – a kápolna szépítési munkái. Elkészültek a bejárati járdák, az utcai kerítés. Az épület homlokzatára egy szép vaskereszt került, melyet Rombai atya egyik háborúban lerombolt templomtorony romjaiból mentett meg. A kápolna szent Borbála nevét kapta.

Az 1992-93-as években nagy munkával megtörtént a katolikus temető rendbehozása. A háború után többször felmerült a katolikus temető lezárása és megszüntetése. Mind a község vezetői, mind az illetékes hatóságok elegendőnek tartották a szépen rendbenntartott felső temetőt, amelyet a református egyházközség kezelt. Mivel katolikus egyházközség nem volt, így a temető elhanyagolt állapotba került, az erdő állatai folyamatosan rongálták.

Soós Ferenc irányításával elkészült a temető bekerítése, a sírok nyilvántartásba vétele, a sírtulajdonjogok tisztázása. A község segített a víz bevezetésében, és kút létesítésében.

1993 legnagyobb eseménye: Sárkeresztes fennállásának 800.-ik évfordulója alkalmából a község a hívek és az egyház közös erőfeszítésével gyönyörű ravatalozókápolna épült a temetőben. Felszentelését az évforduló ünnepségének keretében Takács Nándor megyéspüspök végezte.

Időközben Rombai atyát Budapestre vitték plébánosnak, a magyaralmási plébánia élére Gerendai Sándor plébános atya került. Működése alatt a Szt. Borbála kápolna tovább fejlődött. 1993-ban az ideiglenes harangláb szép tetőt és tornyára keresztet kapott. Orgonahangú, értékes szintetizátort sikerült beszerezni, így már kántor vezette énekes liturgiák is lehettek.

1995-ben a községi önkormányzat segített a gáz bevezetésében. A fűtés kiépítése adományokból, és sok társadalmi munkával készült el. Ez már azt jelentette, hogy a hittanórákat fűtött teremben lehetett tartani.

1995-ben nagy öröm érte az egyházközség híveit, mert a sok falu szolgálatával terhelt plébánosunk segítséget kapott Szendrei Mihály állandó diakónus személyében. Mindez azt eredményezte, hogy már minden héten lehetett a kápolnában szentmisét vagy igeliturgiát tartani. Fellendült a katolikus vallási élet, megnőtt a templomba járók száma. A hívek eddigi 10-15 fős kis csoportja 40-50 főre növekedett. Nagyobb ünnepeken pedig már kicsinek bizonyul a kápolna. Minden pénteken litánia vagy bibliaóra van. Rendszeressé váltak a keresztelők is, a sárkeresztesiek megszerették kápolnánkat, már nem törekednek mindenáron a városi nagy templomokba.

2005-ben megvalósult plébános atya legszebb terve: sikerült kicserélni az oltárképeket. A nagyon gyengén sikerült eredeti oltárképek helyett szép Szűz Mária és Szt. Borbála képet festett Harmath Klára festőművész. Befejeződött a tabernákulum kialakítása is, amit Sárközi Béla készített. Ez azt eredményezi, hogy az Oltáriszentséget már folyamatosan tudjuk kápolnánkban őrizni.

Hálát adunk Istennek, hogy Sárkeresztesen végre folyamatosan működő katolikus temploma van. Még nagyon sok a tennivaló, a belső berendezés, a liturgikus eszközök, a ruhák bizony nagyon szegényesek, de a szent célnak már megfelelnek.

Kérjük a katolikus híveket, érezzék magukénak ezt a kis kápolnát, és továbbra is támogassák fenntartását és fejlesztését.

Deák Bárdos István